Halbetegségek és haltartási  szabályok

Csak néhány gondolat mindazon kérdésekre, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a kerti tó tulajdonosok körében.

Az egészséges hal mozgása, viselkedése a fajára jellemzőek. Optimális viszonyok esetén jó étvággyal veszi fel a táplálékot, különböző ingerekre azonnal reagál, stb.Ha az észlelt tüneteket nem találjuk meg a következőkben felsoroltak között, vagy a kórmeghatározásuk nem egyértelmű, okvetlenül forduljunk állatorvoshoz, illetve tapasztalt haltenyésztőhöz. Halaink a tavakban sokszor rejtve élnek és gyakran csak a megszokott etetési időben és helyen jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy az etetéskor megjelenő halainkat viselkedési szempontból is rendszeresen ellenőrizzük.

A frissen vásárolt, vagy természetes vízből hozott halakat soha ne helyezzük egyből a tavunkba!!!!

Sajnos a kereskedők a vásárlót nem mindig tájékoztatják, hogy a karanténozás kötelező és, hogy  mennyi probléma megelőzhető vele......! Akár egy egyszerű felülfertőzés is több ezer forint többlet költséggel jár vagy  a vásárolt hal is elpusztulhat.

Az idegen helyről hozott halak ún. gyors fürdetése kifejezetten javasolt, még akkor is, ha az újonnan jött egyedeken nem látunk betegségekre utaló jeleket. A kórokozók ellen védekezhetünk, pl. .3%-os sós fürdetéssel ( 10 l vízben 30dkg konyhasó feloldva ).

A halbetegségek rendszerint mindig akkor jelentkeznek , ha az addig optimális, vagy megfelelő szinten tartott rendszerünkben  valamely tényező erőteljesen megváltozik ( akár a halak vásárlásakor az  áthelyezés! ). Díszhalaink betegségeit leggyakrabban  paraziták okozzák, de nem elhanyagolhatók a baktériumok és gombák okozta fertözések sem. Ezért nagyon fontos a megelőzés!

Minden új halat érkezésekor előbb egy  karantén medencébe kell  helyezni. Kellő megfigyelés után, kb. 2 tünetmentes hét elteltével helyezhetők végleges helyükre.

Halpenész

Egy nagyon sűrűn előforduló betegség! Ha halaink bágyadtan úszkálnak, és a testükön kisebb-nagyobb szürkés, vattacsomóra emlékeztető felrakódások vannak, akkor ebben az esetben biztosak lehetünk a gombás (Saprolegnia) fertőzés jelenlétében. Ez a betegség leggyakrabban a helytelen halkezelések, szállítások, paraziták okozta sérülések helyén jelentkezik. A halpenész azon ritka betegségek közé tartozik, amely csak a sérült egyedeket károsítja, az egészségesekre való átterjedése kizárt. Védekezés ellene igen egyszerű.

Kezelés:         1.,  FMC-s tartós fürdö.

 vagy               2.,  3 %-os sós gyorsfürdetés.

Hasvízkór

A betegség kezdeti szakasza nehezen ismerhető fel. Később a tünetek jól láthatók, mert a testüregek vizenyővel telítődnek, ezért a szem kidülled, a has térfogata megnövekszik, a pikkelyek felborzolódnak és a végbél kitüremkedik. A pikkelyek alól enyhe nyomásra szinte pukkanva…..folyadék távozik. Sajnos a két közkedvelt tavi díszhalunk, az aranyhal és a koi ponty a hasvízkórra érzékenyebb halfajok közé tartozik. Gyakran jelentkezik ez a betegség szállítás, illetve hirtelen vízminőség változások után. A tünetek megjelenésével egyidőben a halak a víz felszínén bágyadtan úsznak ill. a sekély vízben tartózkodnak, és a táplálkozást teljesen beszüntetik.

Kezelés: 1. Enrocin antibiotikum a halak etetőanyagához keverve és beáztatva.

Darakór ( egysejtű külső élösködők okozta betegség )

Talán a leggyakoribb halbetegség!

Fiatal halakra veszélyes, akár tömeges pusztulást is okozhat. Kórmeghatározása egyszerű, mert előre haladott állapotban az egysejtű parazita apró fehér pöttyök formájában jelenik meg a testen.A fertőzés nem csak a bőrön, a pikkelyek között látható, hanem a kopoltyúlemezeknél ill. az úszókon is szemmel látható. A darakór ellen szinte a legjobb védekezési módszer az FMC-s tartós fürdetés ( 1.nap 1-1.2 ml / 100l víz, 2.-3.nap 0.5-0.6 ml / 100 l víz.......ezt követöen 1 hét múlva javasolt megismételni a kezelést ).

Fátyolbetegség ( Costiozis )

Tavi körülmények között a fátyolbetegség ugyancsak gyakran előfordul......osztódással szaporodik, a víz útján, vagy közvetlen érintkezéssel kerül át egyik halról a másikra. Rendkivül tág hőmérsékleti határok között képes szaporodni, leggyorsabban 25-28 C között. Előfordulására a legyengült, zsúfoltan tartott állományokban számithatunk. A beteg halak étvágytalanok, a porlasztónál gyülekeznek, vagy a vízfelszínen pipálnak, kézzel könnyen kifoghatók. A halak uszonyain, bőrén és a kopoltyún vékony fátyolszerű bevonat képződik.

A betegség kezelése történhet 3%-os sós gyorsfürdövel ill. FMC-s tartós fürdövel.

Kopoltyúférgesség

A kopoltyúlemezkéken fehér elhalási foltok, súlyosabb esetben hiányok láthatók. Az ivadékok fejlődése lelassul, naponta ismétlődő pusztulás.

Kezelés: Unifosz 1 ml / m3 vízhez .